Orbán Viktor a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában bejelentette, hogy belátható időn belül minden olyan támogatást, amely a magyar társadalom stabilitását és rugalmasságát szolgálja, például a családtámogatási rendszert, teljes egészében ki kell terjeszteni a magyarok lakta területekre, az országhatárokon túl is. A miniszterelnök tusványosi bejelentése kapcsán összefoglaljuk, hogy miben is áll a magyar családtámogatási rendszer, és milyen főbb akadályokat kellene leküzdeni ahhoz, hogy a kedvezményeket különösen az erdélyi magyarokra is kiterjesszék.
Orbán Viktor szerint a magyar nagystratégiának nem szabad kizárólag kis Magyarországból kiindulnia; a stratégiának nemzeti alapokon kell állnia, magában kell foglalnia minden magyarok lakta területet, és összekapcsolnia a világon élő összes magyart – hangoztatta ezt a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján. A miniszterelnök azt is kijelentette, hogy a jelenlegi keretek között – ami kis Magyarországot jelent – nem elegendő a helyzet kezelése.
Azt mondta, hogy bár nem mer konkrét évszámot mondani, belátható időn belül szükséges lenne kiterjeszteni az összes olyan támogatást, amely a magyar társadalom stabilitására és rugalmasságára irányul, például a családtámogatási rendszert a magyarok lakta területekre, az országhatárokon kívül is. Az irány jó, hiszen, ha visszatekintünk 2010-ig, a magyar állam ezekre a területekre évente átlagosan 100 milliárd forintot költött, míg a Gyurcsány-kormány idején ez az összeg csupán 9 milliárd volt. Tehát a növekedés több mint tízszeres – mondta.
A tusványosi rendezvényen Orbán bejelentette a családtámogatási rendszer teljes kiterjesztését az országhatárokon kívüli magyarlakta területekre, amely már a tavalyi találkozón is téma volt, amikor a táborlakók kérdéseire válaszolt. A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a demográfiai problémák megoldásához elengedhetetlen, hogy egy egységes családtámogatási rendszer működjön a Kárpát-medencében. Ezt a rendszer kiterjesztését a magyar családok összekapcsolásával és gazdasági erejük egyesítésével lehetne elérni.
A magyar családtámogatási rendszer hosszú távú támogatási megoldásokat kínál a fiatal pároktól az idősekig, és több mint 30 különböző támogatási formát foglal magában, amelyeket az elmúlt másfél évtized során dolgoztak ki és folyamatosan finomítanak. A támogatások a biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátásokra és az alanyi jogon járó juttatásokra oszthatók.
A biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások közé tartozik például a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj, míg az alanyi jogon járók közé tartozik az anyasági támogatás, a családi pótlék és a gyermeknevelési támogatás. A magyar kormány célja, hogy a családok támogatásának eszközeivel segítsen a gyermekvállalás ösztönzésében.
A fentiek mellett a kormány képviselői fontosnak tartják a családi otthonteremtési kedvezményeket, mint például a falusi csokot és a babaváró hitelt, amelyek célja a fiatal családok, gyermeket vállalók támogatása.
A kérdés, hogy a családtámogatási rendszer kiterjesztése mennyire valósítható meg a határon túli magyarok számára, többször is megfogalmazódott, azonban a gyakorlatban számos akadály állhat a háttérben. A határon túli magyarok adózási és támogatási helyzete komplex, és a magyar állam által kívánt adókedvezmények és támogatások megvalósulása más országok, például Románia hatóságainak együttműködését is igényli.
Összességében a családtámogatási rendszer kiterjesztése erdélyi magyarokra egy remélt, de összetett feladat, amelyhez új megoldásokat kell találni és az érintett országokkal való együttműködés szükséges.
