A romániai kommunista rezsim utolsó évtizedében, 1980 és 1989 között, a kommunista titkosrendőrség, a Securitate, toborozta a legtöbb besúgót, akik a teljes informátorhálózat egyharmadát tették ki. A Román Titkosrendőrség Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) adatai szerint ebben az időszakban több mint 200 ezer romániai állampolgár kezdett együttműködni a Securitatéval, akiknek 80 százaléka férfi és főleg városi lakos volt. Közöttük számos lelkész, orvos és pedagógus is akadt.
A CNSAS szerint Nicolae Ceausescu diktatúrája így próbálta fenntartani a társadalom feletti ellenőrzést, miközben a feszültségek erősödtek. A Securitate 1948-as alapítása óta mintegy 650 ezer ember működött együtt a szervezettel, közülük legalább 320 ezret a rezsim utolsó húsz évében szerveztek be.
A Securitate működésének öt évtizede alatt a beszervezettek négy százaléka úgy döntött, hogy nem szolgáltat információt, és még kevesebben voltak, akik már a beszervezésük során elutasították az együttműködést. A CNSAS értékelése szerint a számok cáfolják azt a nézetet, hogy a kommunista rezsim az utolsó években enyhébb lett volna; 1989-ben, amikor a térség más országaiban sorra omlottak össze a kommunista rendszerek, 25 ezer új besúgót toboroztak.
Az 1980-as években beszervezett 200 ezer informátor közül 158 ezer volt férfi. A besúgók közül 30 200-an rendelkeztek felsőfokú végzettséggel, és 4300-an egyetemisták voltak. Vidéken az informátorok mindössze 5 százaléka, 8500 fő élt.
A besúgók foglalkozása szerint:
- 8500-an közoktatásban dolgoztak,
- 4200-an különböző felekezetek lelkészei voltak,
- 3600-an egészségügyi dolgozók (orvosok, ápolók).
Továbbá, körülbelül 800-an jogi területen dolgoztak, és több mint ezerük a művészeti szektorban tevékenykedett (rendezők, színészek, festők vagy szobrászok).
A jelentés szerint a besúgók többsége – 78 ezer fő – a Securitate belügyi részlegén dolgozott, 41 ezer pedig a gazdasági csoportot erősítette; a kémelhárítást több mint 16 ezren, a katonai részleget pedig több mint 18 ezren segítették. A nyolcvanas években a gazdasági igazgatósághoz beszervezettek száma jelentősen megnőtt, mert a rezsim prioritásai között a nehézipar fejlesztése és az ország adósságtörlesztése szerepelt – derül ki az MTI közléséből.
